Számvetés helyett


Hajnal fél öt van. Csepeg az eső.
Minden csepp után a következő.
Sorrend nincsen, ez akkor dőlhet el,
amikor jelzem: engem érdekel.
Érdekel minden, ami létezik,
amíg az időmből erre telik,
amíg azt hiszem, időm van elég,
lassan borul be fölöttem az ég,
lassan beválik az elméletem,
hogy lenni kell valakinek velem,
aki segít, hogy ne csomagoljak,
akinek hiszem én is a holnap
üzenetét, hogy maradni lehet,
nem zártak össze még a fellegek,
csak gyülekeznek, jelzik szüntelen:
az élet nem egy örök szerelem,
nekem már rég nem diadalmenet,
túlléptem idén már a hetvenet…


A meglett ember összead, szoroz,
a sarki kocsmából már bort se hoz,
megissza ott mind sebtében, hamar,
mert fogy az idő, mégis felkavar,
tekintetével végig tapogat
neki oly kedves, derűs arcokat,
kik összegyűltek őt köszönteni,
gondolatait fel már nem fedi,
csak nézi őket bölcsen, boldogan,
hogy neki milyen szép családja van.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-17 06:55:19
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-17 06:55:19