Gyújtogató

kupacba gyűjtöd a régi írásaidat az udvaron,
majd meggyújtod
figyeled a lobogó tüzet,
s azt a néhány parázsló pernyét,
amit a ház felé fúj a szél. Későn eszmélsz
- a ház kigyullad

sietsz, hogy mentsd az új írásaidat,
de a lángok utadat állják
leülsz hát az udvaron, és
merengve figyeled,
ahogy betűket ír az égre felszálló füst

mondatokat, amiket mindig is le akartál írni





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-04-22 13:36:41
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-22 13:36:41