a kör bezárult és szaporodni kezdtek
kollaboráns éjszakáim.
miféle tudás feszíti nyolchüvelyk szélesre agyad,
mikor képtelen idegszálaidba fonja hangját, a ma?
szimbolikus rabság és fullánkok hada közt
én akkor is egyiptomi istennek képzelem magam.
most nem hallom tükörbe hajlított lépteid dalát, álmodom.
