Összefüggéstelen

Az égvilágon semmi sem világos
ma sem, pedig már hetven év letelt,
ugyanolyan kaotikus a város,
s nem terem semmit, oly meddő a kert.

Ezek a tények, letagadhatatlan,
ami múlandó, mind eszembe jut.
A pokolban már felfűtött a katlan,
mert várja rég a tékozló fiút.

A hűséges kutyám is elbitangolt,
és nem tanultam sem oroszt, sem angolt,
az idei tél tiszta jégverem,

nem fázom, hiszen van egy nagykabátom,
nem várok semmit ezen a világon,
mert nekem már itt semmi nem terem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-03-03 06:21:50
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-03 06:21:50