Emlékecset ma

Ha találkoznék veled újra,           félnék, vak ujjbegyem eltéveszt.
Ónfestékkel, ólomsúllyal           egy emlékecset ma mellém fest.
Távol vagy, de a fagyott szó              életre izzik a képernyőn,
felnőttem, és ez nagyon jó,            Ezra Poundon és Szép Ernőn.
De felszúrták a napvilágot           - gennyes ég és felfakadt idő -,
szívemre begyulladt hiányod              mint torz pattanás, visszanő.
Ráncommá váltál, mély pórusokká,            nem tisztít a messzeségradír.
Bolyongok a feledés dokkján,            mint őrült, bűnbánó szatír.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: -, -
Kötetben: - (-, -)
Kiadó: -
Feltöltés ideje: 2011-02-25 02:17:30
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-25 04:09:27