E n g e d j e t e k
Lennék Prometheus ki a rögökből
éledő meztelen embert megsajnálva
skarlátvörös lángokat lop a tűzből
s Olimpos isteneit kijátszva
meleget s fényt hoz a földnek
vállalva az éj sikoltását fájdalmában
mikor testébe mar körme keselyűnek
Istenek kegyéből
holnapot teremt nekem
a hasadó hajnal
de fáradok
ezredévek örökségét cipelem
bűnét mindenkinek s már nem örülök
az ébredő hajnaloknak ha tehetném
Kharon mellé ülnék s eleveznék
a Sztüx labirintus alagútjain
vetve egy obolost a révésznek
száz éves bolyongásra ne ítéljenek
pihenni vágyom
- engedjetek !
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-04 09:51:41
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-04 23:43:05
