Úgy tértem vissza, mint mikor itt voltam
veled bezárva a boldogságba,
reggel kávét ittunk,
ahol helyünk volt,
ott vártuk ki
közös perceink
elmúljanak, aztán
bejöjjön pestisdoktor, álarcban
az elrejtett elviselhetetlenség,
hagytuk önszántunkból
szétverjen ott mindent,
mer' tökéletesnek hazudtuk magunk
egy szebb életért,
