Beteg lelkemnek te jelentesz gyógyírt,
ha nem vagy velem, úgy hát belehalok.
Szemednek csillogása kell még soká,
s ha szíved elhagy, hát halállá fagyok.
Őszi éjszakákon hallgatva beszéded
rám kell csak nézned, s elolvadok.
Kolera, s láz emészti testem,
de még velem vagy, s én veled vagyok.
