Tatamm
Jó veled a csend, amikor a mellkasodra simul fülem,
nem szól végre a tévé, csak a tatamm-tatamm.
Innen csak a köldöködet látom és az alsógatyádat,
nyuzga talpad asztalon pihen, nem dőlök még az ágynak.
Próbálom úgy venni a levegőt, ahogyan veszed,
hogy az arcom és a mellkasod össze ne vesszenek.
Jó veled a csend, mondom, sosem hazudnám ezt,
ha akarod, helyet cserélhetek veled. Várj!
Előtte még, hogy szép legyek, megfésülöm hajam,
aztán hagy szóljon hajnalig; tatamm-tatamm.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-01-18 19:07:41
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-18 19:07:41
