Kincsem, ifjúságom

Minden hajnalomat te töltöd be nékem,
veled ébredek, mint holdvilág az égen,
te vagy, aki hajnalt fest az éjszakából,
a nap fényességét tükrözi magáról.
Együtt ébredünk, mikor aludni kéne,
félig öntudatlan hajnali zenére,
mire felkel a nap, a vers készen álljon,
mint hajnali harmat a kerti virágon!

Te vagy a legelső gondolatom reggel,
hozzád száll az ének, mire a nap felkel,
minden dallama a nevedet kiáltja,
véled újul meg a lélek ifjúsága,
te jelented azt, hogy értelmes az élet,
aki az éveket életre cseréled,
akinek kétkedő szívemet kitárom,
a legeslegvégső kincsem; ifjúságom!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-01-17 06:34:30
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-17 06:34:30