Sebike jár
Zöldszemű, pöttöm, csintalan ember
indul elszántan, át a szobán.
Pajkosan prüszköl; fényben a tenger,
mossa a szívünk, ver szaporán.
Úgy nekilódul, visszahúzódik -
hajnali pára függönye hull.
Tétova még, hát abba fogódzik,
villan, elillan, átalakul.
Kapkod a kéz, két rózsaszín ág-bog.
Zöld tüzeket gyújt, lobban a nyár.
Jobb, ha legott a fénybe kiáltod:
indul az élet, Sebike jár!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Tudósítás a Kis utcából (Budapest, 1970)
Kiadó: Orpheusz
Feltöltés ideje: 2011-01-09 12:18:25
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-09 12:18:25