Szívizomláz
Teljes erőből gyengülök el, ha látlak.
vagy ha csak képzellek.
vetítelek árnyékok helyett
a falra,
életed adok és veszek neked,
mint sötétben az ág reccsen,
bennem neszed.
rezzen emlékeink megannyi levele,
lobban az avar.
magába hív
a nagy szerelem odvas fája,
s hatalmas az erdő.
ahogy a szív.
Mint a tűz viharban felhőnek törő
száraz levél,
sorsunk majd eldönti a szél.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-12-12 21:14:07
Utolsó módosítás ideje: 2010-12-12 21:14:07
