Kilépõk (Válaszutak)
Nem kaptak több esélyt,
Elegük lett. Feladták.
Unták már a sok mesét,
Kiitták életük méregpoharát.
Ellöktek megannyi segítő kezet,
Nem vártak már több
Csalárd fényt, bölcs intelmet,
Hazugságot maguk előtt.
Eldobták, mint egy üveggolyót,
Szélsebesen repültek
Repesztették a levegőt,
Fodrozták a folyót és a felhőket.
Süvített a szél, tehetetlenül zuhantak
Elhagyatva. Nem volt senkijük.
Régóta már egyedül száguldtak,
Számtalan üveggolyó repült mellettük.
Meghagyták nekik a vigaszt
S valaki vadul vihogott;
A sok sebről letépték a tapaszt,
Hadd lássák a szégyenfoltot!
Egyáltalán nem tétováztak,
Semmi sem tartotta itt őket,
Csak fohászkodtak az Odaátnak,
Hogy engedje be az újabb kilépőket.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
