Egy fát

egy fát birtokolni nagyon nehéz
tulajdonképpen nem is lehet
nem érdekli semmi
nem kíváncsiskodik
nem néz a szemedbe
nem mondja hogy segíts rajta
nem nyavalyog minden kicsiségért
nem vár tőled sem ajándékot sem szánalmat
csak van
csak áll
csak növekedik élete végéig
csak leveleket hajt
csak magot érlel
csak odút és ágat ad a madaraknak
csak létezik csendben
csak szélben hallani néha susogását
de azt is olyan szemérmesen teszi
mintha senkit sem akarna zavarni ezen a világon
csak gyökereket ereszt az ellenálló kemény talajba
csak apró gyökérszálaival harcol szótlanul a túlélésért
ám ez a dráma is olyan titokban zajlik
hogy sejtelmünk sincs az egészről
nekünk már csak
a szép
a jó jut belőle
az árnyék
a nyugalom
a gyümölcs
a látvány
az illat
a madárfészekben a fióka
az elszáradt ágak a tűzre
a meleget sugárzó parázs
finom pattogása a kályha mellett állva
egy fát birtokolni nagyon nehéz
tulajdonképpen nem is lehet
mert nem érdekli semmi
nem kíváncsiskodik
nem néz a szemedbe
tán ezért olyan könnyű földre dönteni
egy pillanat alatt
tán ezért olyan könnyű nekiereszteni a fűrészt
belevágni élő húsába
nem folyik a vére
nem sikoltoz
nem vív haláltusát
nem hörög és
nem nyöszörög
de a halála is olyan furcsa
egy fát birtokolni tán ezért sem lehet
nem  temetik mert benne temetnek
nem aszalódik mert benne aszalnak
halála után is ugyanúgy körülöttünk találod
bármerre is nézel
és nem lehet tudni hogy az élő fa is ilyen volt-e
mint ez a halott
mert egyre megy
a deszka is ott volt már a rönkben
a léc is ott futott a törzsben végig felfelé
semmi különbség élő-e halott-e
ugyanaz a fa most is és száz év múlva
ha tűzre nem vetik





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-09-27 22:00:51
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-27 22:00:51