ciklusok
Nyugtatókon él havonta öt napot,
mi már megszoktuk, szerencsésebbek,
de ő ilyenkor pánikbeteg.
Amúgy sem nyugodt jelenség,
amikor meglátja a vért, átjárja a félelem,
halál közeli élményként fogja fel azt a pár napot,
és a végítélet kínját érzi abban,
ami még csak életet adott.
Ilyenkor magából kikelve ordít,
csak a zuhany alatt érzi jól magát,
s ha reggelre foltot hagy az ágyon,
délig rúgkapál.
Az orvos is csak annyit mondhat;
Önnél minden a legnagyobb rendben!
Ilyenkor végképp nem érti, mért’ van intézetben.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.