Antik kert
Csak oszlopokra törve láthatjátok
szökőkutak, csipkés csigák között,
mert íveikre csöndben rálökött
évek hozták a fű-csomókat. Szólnak
a régi népek kövekbe kötött
szemeinek vájt barlangja alól vak
ó-kutas álmok, amikbe a holnap
rácsavart fényével beköltözött.
De ne higyj semmit, ami vagy, nem érdem
oly álomtömbben, amely élve is törött.
Egy-egy feltörő akanthus levél
kunkorodik csak felfelé merészen.
S lecsukló églemezhez tán felér
dús istenfej a pusztulás között.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Kutatás (, 2004)
Kiadó: Fekete Sas