Archullató

  

Ha láthatatlan szálak megfeszülnek
s kölcsönhatástól ég a billentyűzet
online cserél gazdát a gondolatsor
vagy áramlik feléd a még és akkor

mivé leszel ha régi jóbarátok
levetnek mint tavasz a nagykabátot
arcuk lehull de nő helyette másik
hazugságtól a könnyed ámításig

a válaszok  kis készletekbe gyűlnek
fajták szerint s szövegben elvegyülnek
míg titkon megtelik a kamraasztal
kis arconként cserélhető csomaggal

ha gyapjúszállal sormintába szőnek
és villával préselnek mintanőnek
vagy mint tojáshéj-vékony porcelánon
utolsó táncot jár rajtad a lábnyom

ha annyi tüskét növesztesz az égig
hogy vászna felszakítva résre nyílik
áldásai a meghasadt azúrnak
tünékeny árnyékodra visszahullnak









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.