panasz helyett
fehér és szürke
meg egy kevés zöld
szemközt az ablakkal
pusztuló téglaépület
a szekrénynek támaszkodva
nézem a hóesést
kórházszag
borítékba csúsztatott,
ropogós húszezres
felfekszem az ágyra
jéghideg, lila lábamra
ólomsúlyú, sárgára mosott
lepedőt terít az orvos
néhány unásig ismételt
mondat kíséretében
gyors szúrás
és lassan csepegni kezd az infúzió
didergek
az ünnepre mindenkit
hazaküldtek,
csak a nővérek egyenletesen gyors léptei
hallatszanak a labirintus folyosón
nagyszombat
nézem az órámat, számolgatok
még a Sírt őrzik
a rozsdás radiátorokból ömlik
a forróság
a szomszéd szoba előtt
telefonál egy mély hang
gondolataim között
néhány mondatfoszlány
"a szobák...ultrahang...rémes..."
hosszasan beszél, hadarva
"te, itt olyan meleg van, mint a pokolban..."
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.