Egymás vizében
Tele van lágy, meleg vizű tavak
csendjével a szívem.
Nyári napderű süti kettőnk méla piknikét,
fiatal szelek sugdossák a szívköltészet
rokon madárdalát.
Kockás pokrócon fekszünk, szecessziós rajzú, illatozó mezőn,
két bujálkodó, túlszínezett lélek.
Egymásba fürösztve, egymásba merítve
simítja mellkasunk az Isten, kettőnk szerelmének
szennyezett vizében...
Kedves szavakat suttogunk egymásnak,
és zöldhagyma szagú szánkból
frissen ömlik a szerelem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
