Tavaszváró

Fázós hajnalon elmerengek azon,

míly szép is a tavasz, a kikelet.

Mindenki várja, hogy új életet hozzon

csodás virágokat és enyhe meleget.



Amikor látjuk a hóvirágot

már biztosnak érezzük.

Elfelejtjük a hideg világot,

s a napos eget kémleljük.



Csendesen éledezünk mi is emberek,

színek sokaságában gyönyörködünk.

Nárcisz, tulipán tölti meg a kerteket,

a szabadban egyre több időt töltünk.



Zöldülnek az ágak, a madarak trilláznak,

körülleng a természet friss illata.

A fák csodás új ruhában pompáznak,

ez minden állat reményt adó vigasza.



Mert a tavasz csak a kezdet,

a bőség előfutára.

Minden nélkülözést feledtet,

hát nem várunk hiába...







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.