Egyszer szeret, egyszer gyûlöl

Egyszer szeret, egyszer gyűlöl a nő,
Mélyen harap férfi kezembe, hej!
Önzésem fáj ,  lejárat a becsapott nő
menekülj, ostoba lábam, tűnj el.


Egyszer szeret, többé nem feled,
Zokszó nélkül fogad szívébe
"Mindenem , egyetlenem"...  dédelget
Jó helyre kerültem, ha szívébe

Rejteget. Nem titkolom, hogy sokszor
Kikaptam, mert nem értettem a nőt
Mindezeken túljutok, mint annyiszor
Most is tőle félek, nem csak tegnapelőtt

Egyszer szeret, egyszer megvet, ha gyönge
jellememre ismer;  mily pirinyó vagyok én neki
De aztán mégis mosolyog rám, és büszke
Hogyha virágot veszek, hibáim elfeledi.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.