Retro
Vasárnap délelőtt van. Leonard Bernstein műsorát
nézem a tévében. Talán tíz, vagy tizenkét éves
vagyok. Még nem tudom, hogy kedvenc regényem
a Kaddis lesz, Kertésztől. Azt sem tudom, hogy egyszer
majd megismerlek. A konyhából a készülő ebéd illata
a szobába száll. Leonard Bernstein, a muzsikáról
beszél. Igen, talán te is szeretni fogod a zenét.
Még nem tudom, hogy nem jelentkezem egyetemre,
és egy hivatalban fogok dolgozni. És azt sem, hogy
megvársz majd, munka után, cigarettázva egy padon.
Bernstein befejezi a műsort. Apám kitüntetéseit nézem a vitrinben, különösen az tetszik, amelyiken
nemzetiszínű szalag van.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
