Másnapok




Másnapos reményeim korlátozottan
bolyonganak a sötét szobában.
Az ajtó zárva, a réseknél fejfájás áll vigyázban,
s minden jött - ment huzatnak tiszteleg.
Az ott a nő - jelentem - én állok őrt felette.
A társaim már reggeltől a csapban,
gyógyszereket próbált bevetni a harcban,
de én ma megfogadtam:
Nem tágítok, magam legyőzni nem hagyom,
míg nem lesz egyetlen szabadnapom,
mert ez a nő itt - jelentem - azt hiszi, hogy
ráérek minden délután,
amikor a napokban ki semmit sem pipál,
s elégtelennek ítéli  életét.
Most túl nagy hát a tét!
Így aztán, fájok estig is, ha kell
és aztán reggelig vagy érhet itt ebéd,
de inkább most kapjon fejéhez,
mint ital után nyúlva
tegye tönkre életét!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.