Est

Csendesedj vers,
est mereng
óra halkul tétován,
puhán osonj sötét.
Pöfékelő buszok,
mint sok fagott kotyog,
motorzaj csendesedj.
Köd-pernye lebben,
elsuhan egy árny,
siet haza.
Ablak, szelíd mosoly
naív magány,
beteg a fény nagyon.
Elült a por a szél pihen,
magát kifújta már
a tócsa is ásit nagyot,
egy csikk vacog.
Komor az éj és csíp a csend.
Várom a holnapot.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.