1-Restség


Csermelynyi időm puhán kérődzik ma reggel,
Kévényi fényrudait galvanizálja rám a nap-
Igázva elténfergett perceim kontyos falai mállanak:
Savanykásan pöffeszkedik a megvadult tejfel.

Olvaszd rám könnylugasod minden világok kínja,
Köpj a makadámos csárda falára, hogy magma párna
Legyen a kócsagos racka bálban
tenyésztett véglények ficánkolt tudással kisáncolt hídja.

Gomolygó gomolyák tépetten a sarokban
Egy marokban tartják felprüszkölt porcicáik hevét-
Pimaszul bázsingol a nyelés, ha nyakigláb

Fapipák kráterein gyulladnak a szikrák,
És baszik rád a bársonnyal vértezett térölelés-
Ahonnan baglyas fejed fel nem emeled, ha koppan






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Selyemsikátor