a Király utcában tévedtem el
talpam alatt limlomok csendjében úszó freskók
imént még áttetsző púderek
gondosan kócolt frizurák közt ettem a zserbót
itt unott kockaházak tövében
mint maszkabálra beszökött koldus, csupa rongy
zárkózott őszinteség
nyakamra csepeg a rozsda
köröttem háztetőringató hallgatás
(a kávézóban néha csörgött a mobil
enteriőrhöz illő hangadás)
