Nagy Szabolcs : Kék csillag

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2836 szerző 37493 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Francesco de Orellana
  Közös ügy(etlenkedés)eink
Új maradandokkok

M. Szabó Mihály: Az ősz illata
Nyári László: karácsonyfa
Kiss Anna Mária: Balázs Fecó emlékére
Konta Ildikó: hálószobám
Szakállas Zsolt: függelék vagy. a felfázás monoton
Konta Ildikó: anyám még van
Konta Ildikó: new and newer age
Albert Zsolt: Rózsaablak naivitás
Kiss-Teleki Rita: Én jó voltam
Péter Béla: Időzet
FRISS FÓRUMOK

Nagyító 3 órája
Pálóczi Antal 15 órája
Péter Béla 17 órája
Ötvös Németh Edit 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Farkas György 1 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Filip Tamás 2 napja
Kiss Anna Mária 2 napja
Sági Ferenc Dénes 2 napja
Albert Zsolt 2 napja
DOKK_FAQ 3 napja
M. Szabó Mihály 8 napja
Tóth Gabriella 9 napja
Nyári László 10 napja
Karaffa Gyula 11 napja
Kiss-Teleki Rita 11 napja
Vezsenyi Ildikó 15 napja
Konta Ildikó 15 napja
Szilágyi Erzsébet 16 napja
FRISS NAPLÓK

 PIMP 3 órája
Hetedíziglen 4 órája
Zúzmara 11 órája
az utolsó alma 15 órája
Fogyinapló 17 órája
nélküled 17 órája
törmelék 20 órája
EXTITXU-UXTITXE 1 napja
Baltazar 1 napja
Etzel Mark Bartfelder 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
történések 1 napja
Nagyító Előszoba Ajánlatok 2 napja
A vádlottak padján 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Nagy Szabolcs
Kék csillag

Sötétség követi minden léptemet
A levelek cipőim alatt lelapulnak
Minden léptel, mozgással halkulnak
Az ég oly fekete, megfogta lelkemet.

A léptek felgyorsulnak, félnek
A távolban, az ártatlan rózsa bokor mellett
Egy eszméletlen szépség rejtőzik
Remek.. remegek.. oly rég kerestelek

Lépeim lehallkulak, zord lett a hangulat
Csupán a madarak rémálma
Síkoltó csicsergésük, elkápráztat
Az égbolton találom, egyetlen menedékem

Az ég oly fekete, korom..
A rózsa illata egyre jobban vonz
Testemet körüljárja a szerelmes borz
Szeretném, de nem tudom..

Aranysárga haja, lehult puha vállára
Tökéletes mosolya, tőlem elvárta
Vér vörös ajkai, mindenre buzdít
E varázslatos pillanat, felvilágosít

Továbblépek, nem kell nekem
Szeretném, de nem szeretem
HIába keresem, nem lelem
Nem ő az én kedvesem

A lépteim már szaladnak
Egymást követik egy dalban
Végtelen szimfoniát dalolnak
A csillagok, harangoznak

Felnézek, az ég már oly derűs
Oly kék, oly fehér
Tökéletes
Lélegzetem csupa szenvedély

Csillagok rajza, templomot alkot
Jupiter, szaturnusz kitesz két ablakot
Az ajtot a hold őrzi, tartja rejtelmét
De meghallja, lelkem mély kérését

Az ajtó kinyilik, benézek
Előszőr olyan új, meztelen volt minden
Elbujni már nem tudtam
Érzelmeimet magamról levetkőztettem..

És akkor, e végtelen pillanatban
Ott vagy, a templomban, minden előtt
Úgy ragyogsz, rádnézni csupa veszély
Már nem bírom, csak rád figyelek

Nézlek, csodállak, de szavaimat nem lelem
Oly rég kerestelek, drága kedvesem
Te csak mosolyogsz,
Kék fényed mindent kivilágit

Szivemben nem létezik más, csak a fényed
Szemeidbe nézek, gyönyörű kék szemeidbe
Melleted a menyasszonyruha,
Rád vár hogy felvegyed

Gondolkodsz, de döntettél
Kezeddel megragadod
Már el is tüntél
Szenvedni sincs időm
Már visszajöttél

Szavakaban leírni
Akkori szépséged
Egyszerűen lehetetlen
Megközelíteni, eszméletlen

Ott vagyunk, együtt, te és én
Tanunk, a nap, a végtelen fény
Oly rég kerestelek, nem találtalak
De felnéztem, figyeltem, megláttalak

A puszta égbolton, csak nekem ragyogtál
Kék fényeddel, gyönyörű léteddel
Feltámasztottál, földi rutinomból
Most érzem igazán, hogy ember vagyok

A ceremoniának vége, csak én vagyok és te
Te vagy én menyasszonyom,
Én meg csak szeretlek
Végre ismerlek

Az égbolton, mosolyogva meséli a hold
Volt egyszer egy sötét, zord
téli estén
amikor apró léptekkel kerestelek
hegyeken, vizeken túl
nem találtalak, de
felfigyeltem rád

Azóta van az égen, egy kék csillag
De mellete mindig, a fehér villog
Együtt ragyognak, minden éjjel
Betöltik lelkünket a végtelen fényükkel.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-12-09 08:13 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-01-26 10:58   NAGYÍTÓ /Pálóczi Antal:MOST VETTEM ÉSZRE/
2021-01-26 10:11   Napló: PIMP
2021-01-26 09:59   Napló: Hetedíziglen
2021-01-26 07:38       ÚJ bírálandokk-VERS: Hepp Béla Simítsd a homlokom
2021-01-26 02:31   Napló: Zúzmara
2021-01-25 22:53       ÚJ bírálandokk-VERS: Vajdics Anikó Valahol egy rétnek
2021-01-25 22:48   új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2021-01-25 22:14   Napló: az utolsó alma
2021-01-25 20:41   Napló: Fogyinapló
2021-01-25 20:33   Napló: Hetedíziglen