Limerik



Digózó volt, és istenadta
  szép lány a Marianna.
  Fénykép készült: az Édes Anna
  napfényes teraszán:
  Dzsordzsó s Robertó barnán
  nevetve őt karolta.

  Ez régen volt: még hetvenhatba'
  azóta már a Marianna
  nem a Duna, de a Pó vizét issza
  és nem is vágyik, mint mondja,
                             vissza.

  De néha-néha, s leginkább éjszaka
  eszébe jut az Édes Anna,
  s annak napfényes terasza.
  Ilyenkor a hitvesi párna alá matat
  s egy kendővel ráncos szeme alatt
  valamit felitat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.