A tükör

A tükörbe néz a lány
Fél, de mégis merész
Megjelenik egy alak
Egy gömbölyü fej és két kéz.

Lassacskán de biztosan
Kinyitja mindkét szemét
Kék szemei, aranyos arca
O az angyal, ki lelki világomat
Felkavarta.

Üldögéltem és vártam
Az élet autopályáján
Váratlanúl megjelentél
Kék szemeiddel rám néztél
Szótlan voltam, elhallgattam.

Eltelt egy perc, eltelt ketto
Te még ott voltál
A lelkem sajnos temeto.

De lelkem rétén, megjelent egy virág
Szirmai lassan megmozdultak
Életre tértek, kinyiltak.

Te hoztál életemben
Tök ujat, ismeretlent
Megfognám a szád
Simogatnám ajkaid.

Kezemet lassan
Testeden felvinném
Eljutnék a nyakadhoz
Lelkesen átölelném
Ajkaidat érezném.

Puha, édes ajkaid
Mézes, lassú hullámokkal
Ajkaink összeérintkeznek
Érzem, hogy szeretlek.

Aranyos mosolyod
Karcsú alkatod
Minden mozdulatod
Csupa szánalom.

A tükörre már nincs szükség
Lelkünk már egyesült
Összefort, már csak egy
Lelkem tetején, a hegy.

Lelkem alatt, völgyek
Puszta síkség, dombok
Ó te lélektükör
Be rég kereslek.

A1637-22:54






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.