Albumba

élességet állít az Isten
hadd találjam ki, manuális-
e a fókusz, mi az, ami
a körön kívülre esik,
vagy csak gyűrűzve a
mindenség hengeres üregére
tapad - ürgelyuk - milyen
az az optimális felbontás,
amiben szerelmem nem
annyira pixeles - persze,
hogy a hús nem enged szét-
folyni, és nem is darabol
kristályokba, hogy aztán
szabadon változtathassam
a formám - elő a színekkel,
ha ultramarin, hadd legyen az;
vagy hívja elő az őszt, még
az sem érdekel, hogy a
negatív a szélén fényt
kapott, ha fordítva sötétedik,
ahogyan esténként
a csillagok alá tompul az ég

(aztán ezen az elmosódott
teremtésen mosolyogva
a kukába hajítja a képet)







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.