Adventi mézes

Szembogaramban a tegnapi méz
csillan, ragadóssá válik tőle a nappal.
Minden lelassult,
percekig tart egy pillanat.

Számban a tegnapi mézíz,
fűszerek nyoma hajamban,
csodavárás szivárog a falakból
is, édes igézet.

Valami éteri sejlik a lámpafényben,
mindjárt ideül mellém.
Ha figyelsz, elkaphatod a pillanatot,
és téged is meglep a rejtély.

De most gyere, majszoljuk együtt a mézest,
olvadozó szeretetmorzsa a szánkban.
Jó ez a csendes figyelem,
hétköznapi ragyogás.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.