Egy fürdõkádban

elhúzom a függönyt reggelente
minden egyes szobába ömlik
a fény, dermedten állok, dobbanj

mozdulj már meg végre, menj
csak, Isten vigyen arra a helyre,
ahol bátran lehet sötét nappal is

gyerünk, told arrébb az ágyat,
vágj eret, uzsonnának szelj fel
minden konzumálható szépet

ugye, nem bántasz szándékkal,
szeretetből dobsz oda a halálnak,

zárlatos szívek kapaszkodnak össze
a fürdőkádban, mocsokban ölelve
használtat és épet






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.