Az Eredõ-ember

                                         (Ijjas Tamásnak)

Az Eredő ember keresi magában a helyét,
szeretne megállapodni valamiben.
Túl a Nátha-folyón  és a Himlő-hegyen,
önmagát keresi magában az Eredő ember.

Fejéből kirepül egy „véletlen-galamb”,
elképzelt rokonok felé száll.
Mintha agyam helyén volna a szíve,
keresi magát bennem az Eredő ember.

Ideje volna elszakadni a múlttól,
befejezni végre egy befejezetlen szívet.
Keresem magamat az Eredő emberben,
hogy vén vénájában én lehessek a vér.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.