Szavahitû

az a …
ott …

horkant
tollat tép
lanttörő pálcát
rézsút metszi
csőrét
tintakarcodra
hypopacnit
fehéríti
és szagára
szúrja
szétmángorolt
kontextusát
  
majd szösszé
bolyhozza
rólad lerázza
csalánt tép
csapdos
tetovál
cserzett karikást
violin kulcsot
kottád satírozza

végül latorként
dobod magad
keresztre …

ő kegyelmes

felejtsd hangod
és hajnalod

követ … utat …
egyiket
vagy másikat …
sem … sem …
de mindent
a múzsák alatt

feláll
lenéz
igéz
igéje szó

felnézz …
a nírvána …
jaj …

fényűző „fényhozó”




(2008.)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.