Két istenek

                         (neked, hogy emlékezz két kicsi mindenhatóra.)

van úgy, hogy végleg besötétedik,
s lehetek első, vagy bár ezredik,
nem számít semmilyen eredmény,
csak a szemedből áradó fény
melegében élhessek én.
hajad teríti párnádra az est,
most rám is gondolsz tán valamelyest.
inkább egészen velem legyél,
legyen fölösleges e levél,
legyen ma teliholdas éj.
az üveghegyen túl, mint két gyerek.
homokban szótlan matató kezek,
négy láb, két fej, tüdők, gyomrok, szivek.
fölöttünk vadászó őrgébicsek.
aranyat pergetünk. két istenek.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.