Születés

Hidegben kelek, mint kiégett
körtékből reggel a madarak.
Anyám gyulladt szemekkel
évek óta sötét szobában ül.
Hasznosítja, amit hoznak,
tökéletesen és veszteségek
nélkül: a mozdulatlan szobában
nincsen vécé. Én, aki naponta járok
kint a napon, meztelenre vetkőzöm,
a bőrömet foszforeszkáló festékkel
fedem, az ablaktalan térbe hordom
a tejszínű fényt neki. A fordított
fényrendű napok során attól félek
csak, hogy megvakul majd, vagy
megszűnik ez a vaksötét.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Belsõ Robinson (Budapest, 1994)
Kiadó: JAK-Pesti Szalon