Szepy a zegykori amatõrfocista

Nagy nap ez a MAFC-nak,
Fradi ellen játszhat,
bajnoki cím a tétje!
Szepy nagy lehetősége.
Erre készült már huszonkét éve,
mikor anyja először edzésre cipelte,
erre gondolt edzőtáborok sötétjébe,
hajnalonta, ha a köröket rótta,
mikor az orvos a lábát foltozta,
mikor az a lány otthagyta….
De most végre mindez megérte,
Üllői úti stadion zsúfolásig telve!
Mellén büszkén feszül most
mafcos meze,
lelátón ezer rendőr,
ez az év meccse…

         ˘˘˘˘˘˘˘

Kemény csatának kilencvenedik perce,
pályán a játékosoknak már csak a fele,
a többit a bíró kispadra ültette,
a két csapat egymást hiába gyötörte,
hogy ki a jobb, nem lett eldöntve.
De most Szepy hatalmas labdát kap…
jártányi erejét összeszedve a kapu felé halad,
egy láb azonban az útját állja,
hangosan szól a bíró sípja,
szabadrúgás lett az ára.
A lelátón tombolva zúg a tömeg:
Húha anyád!!!
Húha Fradi, mi lesz veled?
Szepy nekiszalad, magasba lendül a lába,
egyszerre néma csönd lett….

              ˘˘˘˘˘˘

-Papa! Nem megyünk ma oviba?
-takaróját Fannika húzkodja.
-Indulunk kicsim, máris persze….
szemét vadul dörzsöli Szepessy Frady Endre.


2007. 10.28.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.