Kenyércédulák / PÉNTEK
Az utolsó gondolatok győznek általában.
Ebből a rettentő zsákformájú testből nincs kiút,
csak belül lehet átjárót, féreglyukat keresni,
s aztán átlátszó szívvel bolyongani óvatosan
a balkezes satupadok között, kerülve az érintkezést.
Más szavakra sírnak az ipari nővérek,
ellenkező testrészüket mutogatják vádló tekintettel
a sziámi katonák, a tévében más a műsor,
stadionnyi érzelmek kavarnak szelet
az egyszer használatos darálóban.
A jóindulat a legtöbb, és már az is katasztrófa,
akkor inkább pusztítani mindent
a negatív jelek körül, és utoljára hagyni
valamit, mint a dinnye és a cseresznye kapcsán
az örök időkre eldönthetetlen kérdés.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Szép versek 2003 (Budapest, 2003)
Kiadó: Magvetõ