halálod hálod
az erkélyünk üvegén ütöttél tanyát
anya nem ölt meg mi nem ölünk pókot
lesöpört
nemrég visszaköltöztél a muskátlink közé
a hálód szebb volt mint hajdanán és nagyobb is
és te is szebb lettél
gesztenyebarnán csíkozott narancs-fahéj
kicserélődtél
türelmesen hagytad hogy fényképezzelek
voltak már cicáim
mindig csodálkoztam milyen gyorsan felszívódik az ivóvizük az agyagedényből amit én gyúrtam nekik
anya takarította a piszkukat
elajándékoztuk őket
voltak verebeim
egyetlen napig
a barátnőmmel szerettük volna ha repülnének
anyával temettük el őket
egy macska ólálkodott a sírjuknál
elüldöztük
még friss volt a föld ami alatt élettelenül hevertek
azóta is mardos a bűntudat
én csak jót akartam az árváknak
de az életüket még nehezebbé tettem
elvettem
én öltem meg őket
voltak halaim
anya cserélte a vizüket
egy napon mindhárom a felszínen lebegett
én lefeküdtem aludni nem akartam tudomást venni róla
anya lehúzta őket a vécén
hiányoztak
volt hörcsögöm
mennyit könyörögtem érte
állandóan a mókuskerékben futkosott
én etettem egyszer mégis megharapott utána nem mertem hozzányúlni elkaptam az ujjam amikor szaglászni kezdte
aztán egy egész napon át aludt összegömbölyödve
nem értettem nem értettem mitől aludt el örökre azóta se tudom
anya a konténerhez vitte
és most jöttél te
a legfotogénebb háziállatom
a legönállóbb
aki után nem kell takarítani
csak nézni a hálód és nézni téged
anya lecsapott egy szúnyogot
megetettünk volna vele nehogy éhen halj még nekünk
de addigra a bátyám már szétkente
kinyithattuk volna az összes ablakot a felkapcsolt villanynál hogy fogjunk neked végül mégis elvetettük az ötletet
majd jött még egy szúnyog
a bátyám véletlenül azt is szétkente
aztán ma
ma bejött a bátyám az erkélyről
meghalt a pókunk
mondta
kiszáradt
nézd meg
nem akartam
nem akartalak látni
mégis kimentem
és ott lógtál behajlott lábakkal a hálód közepén
gesztenyebarnán csíkozott összeaszalódott narancs és porrá zúzódott fahéj
nem tudom hogy kiszáradtál-e hogy éhenhaltál-e hogy egyáltalán mikor haltál meg
de meghaltál
halott vagy
és te voltál a verebeim óta az első
akinek láttam
a tetemét
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.