Elvékonyodott az idő.
Ahogy kötött
agyonhordott pulóvernél a könyök,
itt
a szobafalon
át
az utcarengeteg rücskös felülete
látszódik.
Próbáljuk nem észrevenni,
de minden kezdődő pillanatban
ott a vég,
úgy formálva magába görbületeinket,
mintha
izzított csészéből
innánk a bort.
