Ötven kiló

Ez olyan nehéz, mint a só
és mégis csak ötven kiló.
Szalagon jön, nyomul sorban,
nincsen hiány fehér sóban,
kapkodni kell a zsákhegyet,
nem birni érdekes lehet,
pörög minden igyekezet,
képzelni sem lehet szebbet,
csomagolni orrba-szájba,
ötven kilót nylonzsákba.

Versenyre kél a két csapat.
Ki hagyja le a másikat?
Őrült tempót kiszolgálja
futószalag, mert okádja...
Nincs megállás, lehetetlen.
Hajtjuk egymást, mert kegyetlen
megakarjuk mind mutatni,
de, hogy mit, azt nem tudhatni.
Lényeg, hogy a hév elragad
és a munka szépen halad.
Higienikus környezet,
bár semmi sem tökéletes.
Itt olyan nehéz. Mint a só.
Ez nem is embernek való!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.