Macskakövek

Bankok között
mint kifosztott tőzsdeügynök csatangolok
anyukák 3 fejű csecsemőiket babakocsiztatják
arcukra a vastag rúzs
örök mosolyt satíroz
a fotocellás ajtónál merénylők állnak sorban
közülük némelyek
el nem szívott csikket morzsolgatnak idegesen két ujjuk között
mások izzadt tenyerüket csúsztatják le föl
a géppisztoly markolatán
a posztmodernek tússzal érkeznek
6 éves kislányok kezét szorongatják
kik folyamatosan fagyiért üvöltöznek
talán nem ebben az utcában kellett volna
megmutatniuk szüleimnek a macskaköveket
és kényszeríteni hogy játszak velük
bár ekkor vettem észre hogy mindenkinek van saját macskaköve
azóta nem lepődöm meg
ha naponta többször látok
embereket guggolni állni összekuporodni
és a földhöz hajolva suttogni
azt hiszem van valami közöm
a sztriptíz bárok magányához






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.