aludtunk
én itt
te ott
a napban
ezertucatnyi lárva Föld
falta a fényt csak falta
szappan
képződött szájukon a bősz
falásban
a hold fagyott
tükrözésben szórta ránk
morzsáit
zene szólt fagott
bűvölte csendünket
halál
s kígyózó éj sziszegve járta
az űrt
lecsorgó fényt zabálva
