Szabó Bertold : zilált szonettek


 
2842 szerző 39253 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Borbély Tamás
  Ki tudja hányszor
Új maradandokkok

Szőke Imre: Achilles orr
Ötvös Németh Edit: egyszer csak hideg lett
Szőke Imre: Viszketés
Bátai Tibor: csukott szemmel
Szakállas Zsolt: PÜSPÖKFALAT
Köves István: GATTAMELATA NYERGEL, ELKÖSZÖN
Pálóczi Antal: ADY PARAFRÁZIS
Horváth Tivadar: Skizofrénia
Tímea Lantos: Majdnem mögöttem/javított/
Köves István: CEAUSESCUT LEGALÁBB LELŐTTÉK
FRISS FÓRUMOK

Blanka Eszter 1 órája
Gyurcsi - Zalán György 2 órája
Duma György 2 órája
Tímea Lantos 4 órája
Szőke Imre 7 órája
Ötvös Németh Edit 8 órája
Bara Anna 1 napja
Horváth Tivadar 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Pataki Lili 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Vajdics Anikó 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Tamási József 4 napja
Pálóczi Antal 5 napja
Boris Anita 6 napja
Valyon László 6 napja
Szakállas Zsolt 6 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 2 órája
különc 2 órája
Janus naplója 8 órája
Párbeszéd egy jobb Dokkról 14 órája
Bátai Tibor 19 órája
Hetedíziglen 22 órája
Készül az album 1 napja
Dokk-verspályázat 1 napja
Bara 1 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 1 napja
útinapló 2 napja
Ötvös Németh Edit naplója 2 napja
az utolsó alma 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
négysorosok 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szabó Bertold
zilált szonettek



1

Forog, keresi önmagát. Temérdek
lim-lom.
Az este fénytelen, akár
a  szavak bennem.
Kép, ahogy riadt
csomókon hang
vibrál.

Semmi sem emlékeztet semmire.
Kivár,
szentséget tör minden
ami átér.

Se híd, se út.

A faragott harag bezúz
ezt is, azt is.
Átvált, kimarad,
és nem érti, hányszor hány
az abszolút
fényből kivermelt tér.
A kivonult
hit.
A néma tömb.
A fel- és eltüzelt múlt.
Itt.

2

Figyelem magam a nyugvó napban,
csontok fehérlenek ki belőlem.
Csontok és szavak,
akár a fagy
a
türemkedve zárt időben.

Álmodom magam szépbe, jóba.
Jeges puszták közt habos
zöld. Az emlékezet óta
rövidre zártan belenőtt
minden,
aminek nincs csak vágyban
kibontott célja. Egy hamis
én
akasztva. Akasztott
tóra.
Suhogó vízesés előtt.

3

Most még üzenhetek is
valakinek.
Bárkinek.
Akár magamnak.
Sodródó idővájúk,
görgeteg sipkás hegyek.
Átellenben velük a laposodó,
egyre bonyolultabban elsivatagosodó
szóhasználat.

Körbekapcsolok.
Mozdulataim rám tekerednek,
mint szélfújta szemét
az útszéli fák maradék csonkjaira.
Süllyedő kövek-
re vésett igéretek-
ben fogadkozás, hogy nem,
hogy soha.

Por
szóródik rájuk
az önfeladás villódzásaiban.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-08-17 17:52   új fórumbejegyzés: Blanka Eszter
2025-08-17 17:40   Napló: Minimal Planet
2025-08-17 17:24   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-08-17 17:15   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-17 17:14   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-17 17:07   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-17 17:07   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-08-17 16:56   Napló: különc
2025-08-17 16:26   Napló: különc
2025-08-17 16:25   Napló: különc