Esés
Galambszárnyak csapódnak az ablaküveghez nézd az ég tükröződik rajtuk
Vagy az Isten végre bogarakat hajigál a földre mérgében
Már annyi lenne az idő kérditek magatoktól
De egyik sem mutatótok késik
Csak esik
Néha
Az eső csak eső
A függöny csak függöny és a felhők csak felhők
Ez a fekete képeslap vagyok nézz tarts a fény felé olvassál hunyorítva
Aztán tegyél el emlékbe a zsebedbe felejts el és ha látod hogy páncélomon fekszem
Égbe kapálózó lábakkal állj meg felettem Ne mosolyogj csak pöckölj meg és hagyj elmenekülni
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
