Szépség és tisztaság ...

Szépsés és tisztaság
az a burok, amelyben születtem.
Most külön kellene élnem,
elkülönítve a világtól.

A boldogság és csoda
fátyla alatt
mindig hullák vannak.
Egymáson feküsznek mozdulatlanul.

Hallgatom a csendet.
Esőcseppek kopognak a koponyákon.
Esőcseppek vagy talán könnycseppek.
Egyedül vagyok teljesen.

Belül hordozom a sebet,
az éjszakát és a sötétséget.
A folyosók mindig börtönökre emlékeztetnek.
Pedig én nem akarok emlékezni.

Kagyló vagyok,
önmagamból építem föl önmagam csodáját, amely körbezár.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.