Tóth János
Az esõcsepp utazása
Tenger felett pára lebben,
Szél hátára felcsücsül,
Égre indul vidám kedvel,
A szép felhő így készül.
Fodros paplan belsejében
Pára gyermek nagyra nő,
Áttetsző drága fényben,
Gyémánt lesz, tündöklő.
Utazik a kéklő égen,
Majd az esti feketén,
Ámul a kis térképen,
Hol nézzük, TE meg Én.
Földre vágyik a kis csepp,
Mert itt lenn érdekes,
Ugrik rögtön, meg is lep
Számára ez végzetes.
Hullik alá földi létre,
Közeleg már sebesen,
Szivárvány ül a vidékre
Esőcsepp a kezeden.
Fölsír kicsit, elkenődik
Rossz volt így zuhanni,
Kezed melegétől indul,
Eddig tudott maradni.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|