Vágy és kényszer
Behajózást nem késleltet,
Csak ilyen szárazföldi csip-
Csup dolgokat a kényszer,
Nátha, láz, étvágyhiány, hogy
Hirtelen tört meg a nyár, és
Jön az ősz, az éj, amit madár se
Szárnyal, mit kívánsz?
Hogy megindítsa valaki az ön-
Súlyukban megakadt bőröndöket, a
Cókmókod úgy hajtsa át, mint
Nyájat egy titán?, csak akkor
Nagyon kéne tudni, hogy hová,
És az már behajózás volna, vágy.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: A terep (Pécs, 1998)
Kiadó: Jelenkor
