Lángok




Egy doboz gyufa
a sors zsebében,
mit a véletlen hirtelen
kezébe kap,
megrázza, s ha csörög
egy szálát kihúzza,
majd az apró fény
sercegve
a sötétbe csap.
Ha van gyertya,
fáklya,
vagy egy kopott
petróleumlámpa,
tüze tovább marad,
de ha avarba kap
s jó szél lesz a társa,
egy országon is
által szalad!
De ha nincs tápja
a szál önmagát
zabálja,
fekete pernyeként
hullik a sárba,
ha igaz is volt
fénye,
s bár ragyogott az égre,
mégis csak hiába.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.