NAPLÓK: Óriáskemény Legutóbbi olvasó: 2024-11-20 19:30 Összes olvasás: 76423. | [tulajdonos]: Vegyes | 2007-02-13 10:59 | Mai szép idézet: "Semmi sem olyan fontos az ember számára, mint a sorsa, semmi sem olyan félelmetes, mint az örök élet."
Erről jut eszembe, meg kéne nézni az "Interjú a vámpírral"-t. Talán jobb kedvre derít. :-)
A békülés sikerült. Minekutána kaptam egy olyan e-mailt, hogy nem tudtam sírjak-e, vagy nevessek. Megbántottam. Szegény... És igaza van, nekem is oda kell figyelnem azokra, akik fontosak számomra. Nem szabad velük szemben arrogánsnak és hisztisnek lennem, csak azért, mert nem ugrál körbe engem mindenki. Majd odafigyelek a továbbiakban erre. :-)))
Ma többször "bejelzett" a szívem. Úgy néz ki, frontérzékeny lettem. :-( Ennek nem örülök. | |
2. | [tulajdonos]: Vegyes | 2007-02-12 21:21 | Ma azt mondták frusztrált voltam. Pedig nem. Csak szuperérzékeny. Minden hülyeség, amivel megbántottak duplán fájt a lelkemnek. Útálok úgy lefeküdni aludni, hogy tudom, valakivel nem békültem ki, vagy haragszom rá. Az egyetlen jó dolog volt, hogy fizut kaptam az edzőteremből, meg egy marha jó kemény edzést tarthattam. Egyébként szeretnék száz évvel korábban élni vagy egy parasztházban, mint földműves, vagy egy kastélyban, mint gazdag lány. Rossz helyen vagyok, rossz időben...
Remélem a holnap jobb nap lesz. Meg kell békülnöm még egy barimmal is, pedig nagyon bunkó volt. Nem tudom elviselni sajnos, ha beszélek valakinek és közben se szó, se beszéd otthagy. Ez a legnagyobb udvariatlanság a világon. Pfuj!
Ma találtam két szép idézetet: "Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek."
"Olyan csönd van így nélküled, hogy szinte hallani, amit még utoljára akartál mondani."
Annyira szépek... :-) | |
1. | [tulajdonos]: Vegyes | 2007-02-12 11:51 | 2007.02.12. Hétfő Tegnap délután vendégség volt nálunk, hosszú idő után először. Nagyon jót beszélgettünk és rengeteget nevettünk. A vendégek hatalmas fazonok voltak. Remélem többször is eljönnek hozzánk. Közben a bátyámék elmentek a Sógornőmékhez, mert meghalt a cicájuk, el kellett temetni. Szar érzés volt ilyen rossz hírt hallani már megint. Naná, hogy a saját cicámat agyontutujgattuk, hogy legalább ő megmaradt nekünk.
Hétfő: Melóhely, rengeteg telefon, fogy a türelmem. :-( | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|